Szócikk változásai

Szócikk neve: Ezerjó szőlő
Verzió: 2  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2017-02-06 11:55:45
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

magyar fajta, amire számos neve is utal. A Felső-Duna mentéről terjedt el. 1956-ban kapott állami minősítést.
 

Ezerjó szőlő érési ideje:

szeptember közepén vagy végén szüretelhető.
 

Ezerjó szőlő előfordulása:

Móri borvidéken, Ászár-Neszmélyi borvidéken és az alföldi borvidéken termesztik.
 

Ezerjó szőlő gyümölcse:

fürtje éretten közepes méretű, vállas, tömött, a fürtkocsány egyenletesen vastag, lilásbárna árnyalatú zöld, tartós, középhosszú. Bogyója középnagy, gömbölyű, sárgászöld, pontozott, alig hamvas, húsa lédús, héja vékony, íze közömbös. A bogyókocsány közepesen szemölcsös, középhosszú, középvastag.
 

Ezerjó szőlő hajtásrendszere:

tőkéje középerős növésű, kevés számú vesszőkkel. vesszeje mereven álló, pókhálós, vörösbarna, a nódusznál sötétebb, részben mintázott, alig hamvas, középvastag, hengeres. Levele középnagy, szív alakú, kiterített, fűzöld, karéjainak száma 2-5. Erezete vörös, őszi lombszíne sárga.
 

Ezerjó szőlő termőképessége:

középerős növekedésű, korán termőre fordul, termékeny rügyű és bőtermő. Ha nem fagy el, akkor évről évre rendszeresen terem.
 

Ezerjó szőlő kártevői, betegségei:

aszályra érzékeny, bogyói rothadnak, rügyterhelésre kissé érzékeny.
 

Ezerjó szőlő hasonnevei:

Beilla, Budai fehér, Budicsin, Cifrandli, Fehér budai, Fehér sajgó, Hárslevelű, Korponai, Kolmreifler, Mátyok, Romándi, Scheinkern, Stálóci, Szadocsina, Szádoki, Szátoki.
 

Ezerjó szőlő alfajtái:

Nemes ezerjó, Ligeti ezerjó, Madárkás ezerjó, Kereszteslevelű ezerjó.
 

Ezerjó szőlő bora:

enyhén illatos, kemény savú, zöldesfehér, hosszú fehérbor. Bora általában tömegbor, de kedvező évjáratban minőségi bor.