.jpg)
Gyümölcspédia szócikk találomra
Kövérszőlő
Kövérszőlő származása:
ismeretlen eredetű, hozzánk Erdélyből került még a XIX. században. 1998-ban államilag minősített fajta.
Kövérszőlő érési ideje:
október közepén szüretelhető.
Kövérszőlő gyümölcse:
éretten fürtje kicsi, ágas, a fürtkocsány hosszú, középvastag és egyenletesen vastagodó. Bogyója középnagy, gömbölyű, sárgászöld, pontozott, alig hamvas. Héja vékony, gyenge, könnyen szakadó, húsa puha és lédús, íze különlegesen finom.
Kövérszőlő hajtásrendszere:
tőkéje középerős növekedésű, elterülő vesszőkkel. Vesszeje vékony, hengeres, barna, csomónál sötétebb, pókhálós, feltűnően barázdált, alig hamvas. Levele középnagy vagy kicsi, szabálytalan alakú, tagolatlan vagy karéjos. Karéjainak száma 0, illetve 2-5. Erezete részben vörös, őszi lombszíne sárga.
Kövérszőlő kártevői, betegségei:
bogyói rothadásra mérsékelten hajlamosak. Peronoszpórára érzékeny, lisztharmatra mérsékelten érzékeny.
Kövérszőlő Hasonnevei:
Bajor, Fehér kövérszőlő, Gohér, Huppajagos, Kövér fehlr, Pataki, Grasa, De helgras, Grasa de Cotnar, Grasa mare, Grasa mica, Grasi, Grassa, Grasz, Poama grasa, Augstern Resser, Ressertraube, Rösser, Bock Tessnersch, Tesznersek.
Kövérszőlő Bora:
enyhén illatos, zamatos, alkoholban gazdag, tüzes, kissé lágy, de igen finom savú, harmonikus minőségi bor. Természetes csemegebora különlegesség. Tokaj-hegyalján szamorodni és aszu is készíthető belőle. Moldovániában az ebből előállított Cotnari borok világhírűek. Erdélyben a híres Rózsamáli borok a Király szőlővel és a Fehér jordovány szőlővel készültek. Erdélyhegyalján a híres Plébános bora [Fehér furmint szőlő]?vel házasítva készült.