Az egyiptomiak, indusok régóta termesztik, de Európába később került, mint a sárgadinnye. 
Görögdinnye (Citrullus vulgaris) a tökfélékhez tartozik, lágy szárú, egyéves, rendkívül terebélyes gyökérzetű növény. Fészekbe vetik, sok napfényt, meleget, vizet kíván, de a talajban nem válogat. Földön heverő, szögletes és erősen molyhos a szára, mélyen szeldeltek a levelei. A megtermékenyülés után 50-60 napra (július végétől szeptember elejéig) érik be. Olyan sok magvú bogyó, amelynek a külső fala kemény, pergamenszerű, és belső húsos részében sorokba rendeződik igen sok mag. Akkor szedik, amikor a hamvasságát elveszti. Kopogtatva mély kongó hangot ad, és a terméskocsánya elszárad. Ha túlérik, veszít zamatosságából, belseje üreges lesz. Héja sima, vagy enyhén bordás. Húsa piros, rózsaszín vagy sárga, magja fekete, barna vagy sárga, ritkábban fehér színű.
A görögdinnye előfordulása:
Hazánkban Heves megye a hazája
A görögdinnye jótékony hatása:
- vértisztító
- vizelethajtó
- frissítő
Hasznos összetevői: A, B1, B2 és C-vitamin, bróm, kálium.
A görögdinnye fogyasztása:
húsát nyersen fogyasztjuk, turmixot, levest, sorbetet, bólét készítünk belőle, savanyítani is szokták, kínában a héját zöldségként sütik wokban, a magjából olajat sajtolnak, rágcsálnivalónak fogyasztják.
A görögdinnye kártevői:
talajlakó kártevők, szabadföldi gubacs, fonálféreg, dohánytripsz, levéltetű, közönséges takácsatka, mezei nyúl.
A görögdinnye betegségei:
dinnyemozaik, a dinnye kolletotrihumos fenésedése, a dinnye fuzáriumos hervadása, dinnyelisztharmat.
A görögdinnye energiaértéke:
Átlagos energiaértéke 100 grammban
- 30 kcal
- fehérje: 0.6 g
- szénhidrát: 7.5
- zsír: 0.1 g