.jpg)
Gyümölcspédia szócikk találomra
Ezerjó szőlő
Ezerjó szőlő származása:
magyar fajta, amire számos neve is utal. A Felső-Duna mentéről terjedt el. 1956-ban kapott állami minősítést.
Ezerjó szőlő érési ideje:
szeptember közepén vagy végén szüretelhető.
Ezerjó szőlő előfordulása:
Móri borvidéken, Ászár-Neszmélyi borvidéken és az alföldi borvidéken termesztik.
Ezerjó szőlő gyümölcse:
fürtje éretten közepes méretű, vállas, tömött, a fürtkocsány egyenletesen vastag, lilásbárna árnyalatú zöld, tartós, középhosszú. Bogyója középnagy, gömbölyű, sárgászöld, pontozott, alig hamvas, húsa lédús, héja vékony, íze közömbös. A bogyókocsány közepesen szemölcsös, középhosszú, középvastag.
Ezerjó szőlő hajtásrendszere:
tőkéje középerős növésű, kevés számú vesszőkkel. vesszeje mereven álló, pókhálós, vörösbarna, a nódusznál sötétebb, részben mintázott, alig hamvas, középvastag, hengeres. Levele középnagy, szív alakú, kiterített, fűzöld, karéjainak száma 2-5. Erezete vörös, őszi lombszíne sárga.
Ezerjó szőlő termőképessége:
középerős növekedésű, korán termőre fordul, termékeny rügyű és bőtermő. Ha nem fagy el, akkor évről évre rendszeresen terem.
Ezerjó szőlő kártevői, betegségei:
aszályra érzékeny, bogyói rothadnak, rügyterhelésre kissé érzékeny.
Ezerjó szőlő hasonnevei:
Beilla, Budai fehér, Budicsin, Cifrandli, Fehér budai, Fehér sajgó, Hárslevelű, Korponai, Kolmreifler, Mátyok, Romándi, Scheinkern, Stálóci, Szadocsina, Szádoki, Szátoki.
Ezerjó szőlő alfajtái:
Nemes ezerjó, Ligeti ezerjó, Madárkás ezerjó, Kereszteslevelű ezerjó.
Ezerjó szőlő bora:
enyhén illatos, kemény savú, zöldesfehér, hosszú fehérbor. Bora általában tömegbor, de kedvező évjáratban minőségi bor.