.jpg)
Gyümölcspédia szócikk találomra
Duna gyöngye szőlő
Duna gyöngye szőlő származása:
a Seibel 4986 szőlő és a Csaba gyöngye szőlő fajták keresztezésével állította elő Kozma Pál 1966-ban Szigetcsépen. 1995-ben államilag minősítették.
Duna gyöngye szőlő érési ideje:
október közepén érik.
Duna gyöngye szőlő előfordulása:
napjainkban a fajta főleg az alföldi borvidékeken terjed kiváló téltűrése és termékenysége miatt.
Duna gyöngye szőlő gyümölcse:
fürtje éretten kicsi vagy középnagy, hengeres vagy kissé vállas, tömött, kocsányzata törékeny, feltűnően vastag, középhosszú, középvastag. Bogyója kicsi, gömbölyű, héja sötétkék, erős, vékony, feltűnően hamvas, pontozott, húsa lédús, leve világos piros, íze közömbös.
Duna gyöngye szőlő hajtásrendszere:
tőkéje középerős, vesszeje erősen növő és félmereven álló, csupasz, szürkésbarna, a nódusz sötétebb mint az ízköz, csíkos, feltűnően hamvas, érdes, rövid ízközű, vékony vagy középvastag, lapított. Levele középnagy, ötszögletű, alig tagolt, karéjainak száma 3 vagy 5. Felülete hullámos, fűzöld, szövete kemény és merev, fényes, zsíros tapintású, csúcskaréja hegyesszögű, sima-hólyagos, csupasz, fonáka az ereken kissé serteszőrös, erezete zöld. Őszi lombszíne bordó, zöldes foltokkal és erezettel.
Duna gyöngye szőlő kártevői, betegségei:
bogyói nem rothadnak, de esős időjárás után előfordul rothadásuk. a peronoszpórával és a lisztharmattal szembeni rezisztenciája nagy. A szőlőorbánc megtámadja.
Duna gyöngye szőlő bora:
színe lilás árnyalatú rubinvörös, illata finom, a Kékfrankos szőlőre emlékeztető, savai élénkek, csersavakban, tanninokban gazdag.