Besztercei szilva származása: 
régi magyar szilvafajta, valószínűleg többszáz évvel ezelőtt a Kárpát medencében kialakult fajtakör. A legjobban becsült szilvánk, amely hazánkból egész Európába, sőt Észak-Amerikába is elterjedt.
Besztercei szilva érési ideje:
szeptember elejétől szeptember végéig szüretelhető.
Besztercei szilva előfordulása:
mindenütt ültetik, de igazi termőhelye a nyirkos talajokon van, s ahol reggelenként bőséges harmat húlik, pl. Zala, Bereg és a hegyvidékek hűvös lankáin. Száraz helyeken kényszeréretten, korábban lehullhat termése.
Besztercei szilva gyümölcse:
jellegzetes apró, megnyúlt gyümölcsöket nevel. Tömege 18-22 g, átmérője 28-30 mm közötti. Héja sötétkék és hamvas. Húsa kemény, sárga, magvaváló. Magas cukor és savtartalma kiváló ízt biztosít.
Besztercei szilva hajtásrendszere:
középnagy, feltörő, kúp alakú koronát nevel. Hosszú, vékony vesszői sűrűn állnak.
Besztercei szilva termőképessége:
későn nyíló virágai nagymértékben öntermékenyülők. bőtermő, szakaszosan terem.
Besztercei szilva kártevői, betegségei:
sarka vírusra és polisztigmás levélfoltosságra nagyon fogékony.
Besztercei szilva társnevei:
hosszú szilva, kék szilva, magvaváló, berzencei, horgasmagvú, őszi aszaló szilvának is nevezik.