Hárslevelű szőlő származása:
régi és magyar fajta. Természetes megtermékenyülés útján jött létre.
Hárslevelű szőlő érési ideje:
szeptember végén, október elején érik.
Hárslevelű szőlő előfordulása:
Tokaj hegyalján, ahol gyakran a Furmint szőlővel együtt művelik, kisebb felületen az Egri, Mátraaljai és Villányi borvidéken termesztik.
Hárslevelű szőlő gyümölcse:
éretten igen nagy méretű, hosszú (csaknem 40 cm), ágas, laza, a fürtkocsánya hosszú, tartós, vastag. Bogyója kicsi, gömbölyű, zöldessárga, kissé hamvas, napos oldalán rozsdás, vékony héjú, lédús, finom savú és édes.
Hárslevelű szőlő hajtásrendszere:
tőkéje: nagyon vitális, közepes számú, mereven álló vesszőkkel. Vesszeje egyenes, vastag, sárgásbarna, a csomónál sötétebb színű, középhosszú ízközű, pókhálós, feltűnően barázdált, érdes, nem hamvas. Levele középnagy, kerekded vagy vese alakú. Levéllemeze sima, hullámos, fűzöld, alig fényes, zsíros tapintású, fonákja gyapjas, erezete zöld. Tőkéi hosszú élettartalmúak.
Hárslevelű szőlő termőképessége:
későn fordul termőre. Egyenletesen terem és sok cukrot termel.
Hárslevelű szőlő kártevői, betegségei:
bogyópergésre nem hajlamos. rothadásra mérsékelten, lisztharmatra rendkívül érzékeny. Jellemző vírusbetegsége a levélsodródás vírus.
Hárslevelű szőlő hasonnevei:
Kerekes, Kereklevelű, Lindenblattriger, Lipovina, Garsz levelju, Feuilles de tilleul.
Hárslevelű szőlő alfajtái:
Nemes hárslevelű, Fecskefarkú hárslevelű, Rugós hárslevelű.
Hárslevelű szőlő bora:
fajtajelleges, hársmáz illatú, kellemes zamatú, igen finom és hosszú savú, testes, több évi érlelés után kiemelkedő minőségű.