Korona szőlő származása:
[Juhfark]? és [Irsai Oliver]? keresztezésével állította elő 1968-ban Bakonyi Károly Cserszegtomajon. 2002-ben kapott állami minősítést.
Korona szőlő érési ideje:
szeptember második felében, október elején érik.
Korona szőlő előfordulása:
Nyugat Magyarországon, Sághegyen, Somlón.
Korona szőlő gyümölcse:
fürtje éretten középnagy, vállas vagy szárnyas, keskeny, középhosszú, tömött. Bogyója kicsi, ovális, sárgászöld, gyéren pontozott, kissé hamvas, húsa puha, közepesen leves, kellemesen savas, semleges ízű, héja vastag, kemény, szívós.
Korona szőlő hajtásrendszere:
tőkéje erős növekedésű. Vesszeje merev, vastag, szürkésbarna, csupasz, gyéren pontozott, középhosszú ízközű. Levele nagy, ötszögletű, hólyagos, zöld, ötkaréjos, színe csupasz, fonákja szőrösödő, kemény, merev állású, bőrszerű, nem fényes, nem zsíros, erezete zöld, töve vörös.
Korona szőlő kártevői, betegségei:
bogyói nem rothadnak, szürkerothadásnak ellenállnak, peronoszpóra-, lisztharmat-ellenállósága közepes. Szőlőorbáncra nem érzékeny.
Korona szőlő bora:
zöldesfehér színű, kemény karakterű, de finom savakban, illat és zamatanyagokban gazdag minőségi bor. Túlérett, töppedt terméséből különleges minőségű bor készíthető. Egy-két éves ászkolás után éri el fejlődése tetőfokát, a kiváló minőséget.