Rozália szőlő származása: 
Olasz rizling szőlő és a [Piros tramini szőlő]? keresztezésével Bakonyi Károly és munkatársai állították elő 1980-ban Cserszegtomajon. 2002-ben kapott állami minősítést.
Rozália szőlő érési ideje:
október elején érik.
Rozália szőlő előfordulása:
elsősorban a Balaton mellékén, Mátraalján kezd terjedni.
Rozália szőlő gyümölcse:
fürtje éretten középnagy, vállas, tömött, rendszerint mellékfürtöt tartalmaz, a fürtkocsánya középhosszú, barnás zöld, egyenletesen vastag. Bogyója majdnem gömbölyű, kicsi, piros, nem mintázott, hamvas, húsa puha, leves, olvadó, kellemes semleges ízű, héja vastag, szívós.
Rozália szőlő hajtásrendszere:
tőkéje erős növekedésű. Vesszeje közepes számú, elterülő, középvastag, csokoládébarna, középhosszú ízközű, sima, gyengén csíkozott, majdnem mintázatlan. Levele középnagy, ötszögletű, osztott, ötkaréjú, fűzöld, nem fényes, nem zsíros, felülete homorú, erősen hólyagos, erezete zöld, töve vörös, fonákja pókhálós, kemény, bőrszerű, nehezen szakad. Őszi lombszíne világossárga.
Rozália szőlő kártevői, betegségei:
peronoszpórára, lisztharmatra közepesen ellenálló, a szürkerothadásra érzékeny. Szárazságtűrése kiváló,
Rozália szőlő bora:
rendszerint lágy karakterű, de harmonikus, testes, illat és zamatanyagokban gazdag, benne az [Olszrizling szőlő]? és a [Tramini fajták]? fajták jellege, karaktere jól ötvöződik.