Dunav csemegeszőlő érési ideje:
augusztus végétől szeptember elejéig érik.
Dunav csemegeszőlő előfordulása:
napos, alacsony hőmérsékletű helyen, közepes vízigényű, tápanyagban közepesen gazdag, általános talajon terem.
Dunav csemegeszőlő gyümölcse:
fürtje vállas, tömött, bogyója nagy méretű, kb. 40 mm hosszú és 25 mm széles, 45-65 dkg, nem ritka az 1 kg-os fürtje sem, megnyúlt-ovális, héja közepes vastagságú, sötétpiros színű, ropogós húsú, lédús, édes ízű, tetszetős színű.
Dunav csemegeszőlő felhasználása:
frissen fogyasztva, szörpnek, dzsemnek, befőttnek, olajnak, bornak, gasztronómiai célra, kozmetikai célra.
Dunav csemegeszőlő hajtásrendszere:
erős növésű. Hosszú csapos metszést igényel.
Dunav csemegeszőlő termőképessége:
Rendkívül bőtermő.
Dunav csemegeszőlő kártevői, betegségei:
lisztharmatra, peronoszpórára és szürkepenészre fogékony. Rothadásra nem hajlamos. Nem fagyérzékeny.
Dunav csemegeszőlő hasonnevei:
Dunavszka Lazúr: borszőlő, a Dunav téves elnevezése.
Kapcsolódó szócikkek: