Fehér gohér szőlő származása:
magyar eredetű fajta, egyike a legrégebben termesztett fajtáknak. Kiveszőben levő fajta, tiszta telepítésben alig használható.
Fehér gohér szőlő érési ideje:
szeptember végén szüretelhető.
Fehér gohér szőlő előfordulása:
főként Dunántúlon, Balaton környékén, Mecseki borvidéken, Tokaj hegyalján.
Fehér gohér szőlő gyümölcse:
éretten középnagy, hengeres, néha kissé vállas, nagyon laza, a fürtkocsány tartós, középvastag, egyenletesen vastagodó. Bogyói középnagyok, megnyúlt gömbülyűek, pontozottak, alig hamvasak, sárgászöld színűek, héja középvastag, húsa lédús, közömbös ízű.
Fehér gohér szőlő hajtásrendszere:
tőkéje középerős, közepes számú és mereven álló vesszőkkel. vesszeje középvastag, hengeres, barna, pókhálós, csíkos, foltszerűen barázdált, alig hamvas. Levele középnagy, szabálytalan alakú, tagolatlan vagy karéjos, karéjainak a száma 0 vagy 2-5. Levéllemeze hullámos, szövete vastag, nehezen szakadó, felülete pókhálós, sima, néhol hólyagos, fonáka szőrösödő és gyapjas. Erezete zöld, őszi lombszíne sárga.
Fehér gohér szőlő kártevői, betegségei:
rothadásra mérsékelten hajlamos, a gombás betegségekre érzékeny. A darazsak nagyon károsítják.
Fehér gohér szőlő fajtái:
Fehér gohér, Piros gohér, Váltakozó gohér
Fehér gohér szőlő hasonnevei:
Aranyos sárga, Augster, Ágas bajor, Ágas szőlő, Bagoly gohér, Bajor Buhér, Cserbajor, Cserszőlő, Durbancs, Eleinérő, Fehér gohér, Góhér, Guhér, Hulló bajor, Jókerérő, Kolontár, Koránvaló, Körteszőlő, Kozma, Sárga Góhér, Szőkeszőllő, Tódor.
Fehér gohér szőlő bora:
diszkréten illatos és zamatos, testes, kissé lágy asztali bor, ritkán csemmegebor.