Kosa szőlő származása: 
A [Poczik III. szőlő]? és a [Korai piros szőlő]? keresztezési kombinacióval Szegedi Sándor nemesítette 1963-ban, Kecskeméten. 2000-ben kapott állami minősítést.
Kosa szőlő érési ideje:
augusztus végén érik.
Kosa szőlő előfordulása:
minden borvidéken termesztik.
Kosa szőlő gyümölcse:
közepes méretű, vállas vagy hengeres, közepesen tömött, a fürtkocsánya középhosszú, középvastag, barnászöld. Bogyója középnagy, gömbölyű vagy kissé megnyúlt-gömbölyű, felülete húspiros színű, héja vastag, de nem rágós, húsa ropogós, lédús, fűszeres ízű. Magja alig érezhető.
Kosa szőlő hajtásrendszere:
tőkéje erősen növő, vesszeje felfele törő, csupasz, sárgásbarna, csíkozott, alig hamvas, enyhén barázdált, érdes tapintású, hengeres. Levele közepes nagyságú, fűzöld, felülete sima-hólyagos, 3-5 karéjú, erezete zöld, töve vöröses-barna. Őszi lombszíne okkersárga.
Kosa szőlő termőképessége:
kiegyenlítetten és bőven terem.
Kosa szőlő kártevői, betegségei:
Az aszályt jól tűri. A gombás betegségekre, különösen a peronoszpórára érzékeny. Bogyói nem rothadnak, termése sokáig a tőkén maradhat.