Palatina szőlő származása:
a Seyve-Villard a 12375 és [Szőlőskertek királynője muskotály]? keresztezési kombinációból 1966-ban nemesítette Kozma Pál Szigetcsepen. 1999-ben kapott állami minősítést.
Palatina szőlő érési ideje:
augusztus második felében érik.
Palatina szőlő gyümölcse:
fürtje éretten középnagy, vállas, kedvezően tömött, hosszú, középszéles, a fürtkocsánya tartós, egyenletes vastagságú, hosszú, középvastag. A bogyója középnagy, ovális, héja vékony, olvadó, borostyán sárga, pontozott, alig hamvas, kevés magvú, húsa ropogós, muskotályos ízű es finom.
Palatina szőlő hajtásrendszere:
tőkéje erősen nő, vesszeje csupasz, sárgásbarna, nem hamvas, sima, középhosszú ízközű, vékony vagy középvastag, lapított, nódusza sötétebb a szártagnál. A levele középnagy, szabálytalan ötszögletű, olyan hosszú, mint széles. Felülete hullámos, fűzöld, szövete puha, nagyon hajlékony, sima, tompa fényű, zsíros tapintású, karéjos, Karéjainak száma 5, erezete zöld es a töve vörös, fonákja az ereken szőrös.
Palatina szőlő kártevői, betegségei:
Bogyói egészségesek, túlérésben is alig rothadnak. A peronoszpórával es a lisztharmattal szembeni rezisztenciája értékes. Az orbánc késő ősszel megtámadja. A környezetkímélő szőlőtermesztés értékes csemegeszőlőfajtája.
Palatina szőlő hasonneve:
Augusztusi muskotály