Viktória gyöngye szőlő származása:
a Seyve-Villard 12375 és Csaba gyöngye keresztezési kombinációt 1966-ban Kozma Pál készítette Szigetcsépen. 1995-ben kapott állami minősítést.
Viktória gyöngye szőlő érési ideje:
szeptember közepén érik.
Viktória gyöngye szőlő előfordulása:
Alföldön terjed.
Viktória gyöngye szőlő gyümölcse:
fürtje éretten nagy, vállas vagy ágas, közepesen tömött, fürtkocsánya középhosszú, pirosaszöld, egyenletesen vastag, tartós.
Viktória gyöngye szőlő hajtásrendszere:
tőkéje erős növésű. Vesszeje hosszú és elterülő, csupasz, szürkésbarna, csíkos, feltűnően hamvas, érdes, középhosszú ízközű, középvastag, lapított. Levele középnagy, inkább hosszú, mint széles, szabálytalan alakú, sarkos, alig tagolt. Felülete homorú, sötét fűzöld, szövete kemény és merev, sima hólyagos, tompa fényű, zsíros tapintású, a csúcskaréj megnyúlt, csupasz, fonáka is csupasz, de az ereken gyéren serteszőrös, erezete zöld, töve vörös.
Viktória gyöngye szőlő kártevői, betegségei:
rügyeinek fagy és téltűrése kiváló. Bogyói nem rothadnak, peronoszpórával szembeni ellenállása kiváló, lisztharmattal szemben közepesen ellenálló. Szőlőorbáncra érzékeny.
Viktória gyöngye szőlő bora:
zöldessárga, fajtajelleges illatú és ízű, testes, alkoholban gazdag, kissé lágy, kellemes fogyasztású fehérbor. Túlérett szőlőből készített bor aromaanyagai túl intenzíven jelennek meg.