Kékfrankos szőlő származása:
régi osztrák fajta. 1956-ban kapott állami elismerést.
Kékfrankos szőlő érési ideje:
október közepén szüretelhető.
Kékfrankos szőlő előfordulása:
Soproni borvidékek uralkodó fajtája.
Kékfrankos szőlő gyümölcse:
fürtje középnagy, vállas, fürtkocsánya hossza kb. 5,7 cm. Bogyói kicsik, gömbölyűek, sötétkék színűek, héja vastag és közepesen tartós, húsa élénk savú és lédús, leve rózsaszín, kellemes ízű. Magja középnagy, megnyúlt, csokoládébarna.
Kékfrankos szőlő hajtásrendszere:
levelei nagyok, ötszögletűek.
Kékfrankos szőlő termőképessége:
középkorán fordul termőre, jól termékenyülő, jól terem.
Kékfrankos szőlő kártevői, betegségei:
peronoszpóra és lisztharmattal szemben érzékeny. Bogyópergésre nem hajlamos.
Kékfrankos szőlő bora:
enyhén illatos és zamatos, testes és fanyar, eléggé savas, finom rubinszínű vörösbor. Soproni kékfrankos és az Egri bikavér bor egyik alkotóeleme.