Kövidinka szőlő származása:
Magyarországi eredetű, a XX. század közepén tűnt fel Versec környékén. 1956-ban kapott állami minősítést.
Kövidinka szőlő érési ideje:
késői érésű,október közepén szüretelhető.
Kövidinka szőlő előfordulása:
Hazánkban a legelterjedtebb, Alföldön, a homokos talajt kedveli, de Szlovéniában, Romániában és a Balkán félszigeten is termesztik.
Kövidinka szőlő gyümölcse:
fürtje éretten középnagy vagy kicsi méretű, vállas, nagyon tömött, a fürtkocsányzat szívós, a fürtnyél rövid, középvastag, egyenletesen vastag. Bogyója kicsi, gömbölyű, liláspiros, pontozott, feltűnően hamvas, héja vastag, közepesen tartüs, húsa lédús, level szintelen, íze közömbös.
Kövidinka szőlő hajtásrendszere:
tökéje középerős, közepes számú és felfelé álló vesszőkkel. Vesszeje középvastag, hengeres, pókhálós, fakóbarna lila árnyalattal, alig hamvas, feltűnően barázdált, érdes, a szárcsomó sötétebb a szártagnál. Levele középnagy, kerek, ritkán karéjos, karéjainak száma 0 vagy 2-5. Fonákja gyapjas, erezete részben vörös. Őszi lombszíne sárga s rajta az erezet vörös.
Kövidinka szőlő termőképessége:
gyenge növekedésű, korán termőre forduló, jól termékenyülő, termőképessége nagy, bogyópergésre nem hajlamos, közepes termőszakaszú és élettartamú.
Kártevői, betegségei: a gombás betegségekre, peronoszpóra és lisztharmar, mérsékelten fogékony.
Hasonnevei: Bakar, Hajnalpiros, Kövidinka Piros, Kubinyi, Pankota, Piros kövisinka, Rusica, Rusitza, Ruzica, Ruzsica, Ruszsitza, Grossteinschiller, Steinschiller, Steinschiller roter, Rosentraube, Werschätzer cerveny, Ruzike cervena, Dinak crvena, Ruzica crvena, Dinka mala, Dinka rouge, Wirsätzer roth, Dinka rossa.
Kövidinka szőlő bora:
Szerény, de fajtajelleges illatú és zamatú, egyszerű, könnyű, vékony, rendszerint lágy, de összességében kellemes bor. Típusok: [Mustos fehér szőlő]? és Leányka szőlő, Bakator szőlő, Ezerjó szőlő, Juhfark szőlő, Kéknyelű szőlő, [Sárfekete szőlő]?, [Mézesfehér szőlő]?, Szeremi zöld szőlő.