A málna (Rubus idaeus) a tartozik, őshonos a magasabb hegyvidékeken. A legmelegebb és a leghidegebb 
térségek kivételével, szinte egész Európában, valamint Ázsiában egészen az Altáj hegységig előfordul. Gyümölcsét szintén a vacokkúpon képződő különálló részterméskék alkotják, amelyeket a vacokkúpról leválasztva szedünk. Különleges aromájáért értékelik.
Az egyszer termő málnafajták a virágokat a másodéves vesszőkön levő vegyes rügyekben fejlődő hajtásokon hozzák.
A kétszer termő málna (őszi) virágai a sarjakon is kifejlődnek.
A málna előfordulása:
leginkább a közepesen kötött, humuszos és viszonylag nedves, enyhén savanyú talajokat kedveli, amelyek napos termőhelyen találhatók. Nem termeszthető száraz vagy átnedvesedett, hideg talajokon. Későn virágzik, ezért kisebb fagyzugokban is termeszthető.
A málna jótékony hatása:
- erősíti az immunrendszert
- vértisztító
- vérszegénység ellen is hatásos
- A-vitamin tartalma segít a látásjavításban
- pektin tartalma segíti az emésztést
- szabályozza a vércukorszintet
- hashajtó
B1 és B2 vitaminban, flavonoidokban, gyümölcssavakban, cserzőanyagokban és növényi rostokban, kálciumban, káliumban, magnéziumban és vasban gazdag.
A málna fogyasztása:
a málnaszemeket asztali gyümölcsként fogyasztják, de dzsemekben, gyümölcsízekben, befőttekben és likőrökben is alkalmazzák. A gyógyszeriparban is felhasználják
A málna kártevői:
- kis málnabogár
- málna gunacslégy
- málnagubacsszitkár
A málna betegségei:
- málna mozaikvírusa
- málnarozsda
- málna didimellás vesszőfoltossága
- szürkepenész.
A málna szaporítása:
vegetatív úton szaporodik.
A málna energiaértéke:
Átlagos energiaértéke 100 grammban
- 52 kcal
- fehérje: 1.2 g
- szénhidrát: 11,9 g
- zsír: 0.6 g