Zenit szőlő származása:
az Ezerjó szőlő és Bouvier szőlő keresztezését Király Ferenc 1951-ben Pécsett végezte. 1976-ban államilag minősítették.
Zenit szőlő érési ideje:
augusztus végén, szeptember elején érik.
Zenit szőlő előfordulása:
Magyarországon és a környező államok hűvösebb és csapadékosabb borvidékein terjed.
Zenit szőlő gyümölcse:
fürtje éretten középnagy, vállas vagy néha hengeres, közepesen tömött, a fürtkocsánya középhosszú, egyenletesen vastag és zöld. Bogyója kicsi, megnyúlt gömbölyű, zöldes pontozott, héja vastag, lédús, édes, a bogyókocsány rövid, a kocsánykorong széles.
Zenit szőlő hajtásrendszere:
tőkéje vitális, erősen nő, vesszeje hosszú, félmereven álló, feltűnően egyenes, középvastag, középhosszú ízközű, vörösesbarna. Levele nagy, sarkos, széles, ötszögletű, karéjos, karéjainak száma 5, felülete hullámos, hólyagos, vastag szövetű, fűzöld. Erezete zöld, töve halványpiros, fonáka bársonyos és pókhálós.
Zenit szőlő kártevői, betegségei:
bogyói nem rothadnak. A gombás betegségekre érzékeny, különösen a peronoszpóra és az orbánc károsítja.
Zenit szőlő bora:
fajtára jellemzően édeskés illatú, ízű, az aromaanyagaihoz simuló édessége különleges értékű, rendkívül finom savú, harmonikus, kellemes fogyasztású fehérbor.